Törvényi háttér

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

Az Országos Foglalkozás-Egészségügyi Szolgálat Kft. a Nemzeti Munkaügyi Hivatal partnere a “foglalkoztatás biztonságáért” programban, így az NMH rendszeresen felhívja a figyelmünket a jogszabályok változásaira, konzultációt folytat a jogszabályok szükséges módosításairól. Szakmai napokon veszünk részt, amelyeken az NMH ellenőrzési tapasztalatok és konkrét jogesetek ismertetésével, a vonatkozó jogszabályok értelmezésével segíti a munkavédelmi és munkaügyi jogszabályok helyes alkalmazását.

A munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző vállalkozás közötti szerződés meglétét, annak betartását korábban a helyi ÁNTSZ ellenőrei felügyelték. Az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról szóló 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet, a foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hatáskörébe utalta, így 2008-tól minden munkaügyi ellenőrzés részét képezhetik az alábbi vizsgálatok:

  1. Az Ön cége rendelkezik-e érvényes szerződéssel Foglalkozás-Egészségügyi szolgáltató céggel?
  2. Minden munkavállaló rendelkezik-e egy évnél nem régebbi, a munkahelyi besorolásnak megfelelő alkalmassági vizsgálattal?
  3. Az Ön cége benyújtotta-e kötelező éves jelentését az OMMF felé?

A Munkavédelemről szóló hatályos törvények előírják, hogy a munkáltatóknak foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást (régebbi nevén üzemorvosi szolgáltatást) kell biztosítaniuk munkavállalóik részére. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról a 89/1995 (VII.14.) sz. kormányrendelet intézkedik.

A törvényben előírtak szerint az egyes kategóriákba a következő munkavállalók tartoznak:

“A” kategória

  • A bányászat, kohászat fizikai munkakörei, valamint azon nem-fizikai munkakörök munkavállalói, akik az “A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló környezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.
  • A rákkeltőkkel exponáltak, sugárzó anyagokkal, ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók, állatkísérletes munkakörben foglalkoztatottak, korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak, munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók, a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók.

“B” kategória

  • Az alábbi gazdasági tevékenységek fizikai munkaköreinek munkavállalói: mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, építőipar, élelmiszerek és italok gyártása, dohánytermékek gyártása, textíliák gyártása, ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és festés, bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása, fafeldolgozás, kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás, vegyi alapanyagok és termékek gyártása, gumi és műanyag termékek gyártása, nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése hulladékból, szárazföldi és csővezetékes szállítás, vízi szállítás, légi szállítás, bútorgyártás, egészségügyi és szociális ellátás, állategészségügyi tevékenység, nyomdaipari termékek gyártása.
  • Azok, akik a “B” foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50 %-át.

“C” kategória

  • Az “A” foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat ipari, szolgáltató, kutató, illetve számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkakörei,
  • Valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a “C” foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

“D” kategória

  • A kutatás-szervezési, kulturális, oktatási és egyéb adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók.
  • “A”, “B” és “C” foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem-fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályba nem sorolt munkavállalói.